„Ugye tudjátok, hogy a szurkolóknak milyen fontos ez a meccs?!” – adta meg a felcsúti találkozó alaphangját Bódog Tamás, aki ezúttal is videótelefon segítségével szólt a csapathoz.
A csapathoz, amely továbbra is rengeteg hiányzóval – betegség, sérülés és eltiltás miatt 17 (!) játékosunk nem állt rendelkezésre – állt fel, ami azt is eredményezte, hogy többeknek szokatlan poszton kellett helytállni. Bocskay Bertalan például jobb oldali szélső védőként kapott szerepet (a túloldalon szereplő László Dávid a korosztályos válogatott már szerepelt hasonló poszton), és a fiatalok közül Bocskay Bertalan és Tóth-Gábor Kristóf harmadszor, László Dávid másodszor, míg Kocsis Dominik először volt kezdő az NB I-ben – hozzájuk képest a 18. alkalommal kezdő Szendrei Norbert már kifejezetten rutinosnak mondható. Arról nem is beszélve, hogy a kispadon lévő 8 fiatalnak összesen volt 1 perce az NB I-ben.
A helyzetünk tehát továbbra sem volt egyszerű – s ugye Bódog Tamás is hiányzott –, ennek ellenére a korábbi meccsekhez hasonlóan ezúttal is egy remekül küzdő, fegyelmezetten futballozó kispesti együttest láthattunk a pályán. Ez a fegyelmezett játék pedig ahhoz máris elég volt, hogy komoly hazai helyzet nélkül teljen el az első félidő, szóval a biztos védekezésre ezúttal is építhetett a négy bajnoki óta veretlen Honvéd.
Ráadásul a legnagyobb lehetőség is a mieink előtt adódott, a félidő hajrájában Tóth-Gábor Kristóf sarokkal szöktette a jobbösszekötő helyén kiugró Kocsis Dominikot, lövését azonban Tóth kapus hárítani tudta. Összességében tehát rendben volt az első felvonás, ami arra is rámutatott, hogy hiába a nehézségek, a győzelem lehetőségéről sem kell lemondanunk.
A térfélcserét követően aztán a mieink folytatták agilisabban a játékot, Tóth-Gábor Kristóf középre lőtt labdáját – igaz, lesről – Kocsis Dominik lőtte a felső lécre, Zsótér Donát távolról, Baráth Botond pedig egy szöglet után közelről próbálkozhatott, szóval biztató volt ez a tíz perc.
És a folytatással sem volt gond, bár ebben az időszakban a PAFC birtokolta többet a labdát, áttevődött a játék a mi térfelünkre, a múlt szombaton debütáló Németh Dániel ezúttal bő húsz percet kapott. Így a folytatásban a Kocsis Dominik, Németh Dániel csatárpárossal futballoztunk, a duó összesen nem volt annyi idős (35), mint Djordje Kamber (36), vagy éppen Tomás Tujvel (37) egyedül.
A hajrára újabb fiatalt vetett be a szakmai stáb, a több nagy rúgást is elszenvedő Kocsis Dominik helyett Kerezsi Zalán állt be, a 17 esztendős játékos karrierje első NB I-es mérkőzésén szerepelhetett, azok után hogy eddigi hét NB III-as találkozóján kétszer volt eredményes.
S amikor már úgy tűnt, hogy tartalékos, de végig becsülettel küzdő és alázattal futballozó csapatunk pontot szerez, akkor jött egy véleményes szabadrúgás, amely után Meissner megszerezte a hazaiak győztes találatát.
Sorozatban négy veretlen mérkőzés után veszítettünk pontot, a küzdést viszont a Kispest-tábor is értékelte, nem véletlenül tapsolták meg a drukkerek a csapatot. Kár, hogy ezúttal egy pont sem járt a pályán mutatott odaadásért…
