Három és fél évet követően ismét Kispest–Újpest meccset rendeztek az OTP Bank Ligában. A mieinknek volt miért törleszteniük, legutóbb 2017 augusztusában ünnepelhettünk győzelmet hazai pályán, Zsótér góljára, Lanzafame, majd – az azóta már akadémiánkon tevékenykedő – Kamber válaszolt. Ha ez nem lett volna elég, a Bozsik Aréna új gyepszőnyegét is a lila-fehérek ellen avattuk. A lelátó lényegében megtelt, közel 5000 néző látogatott ki a mérkőzésre és minden bizonnyal lehetett volna ez több is, ugyanakkor a szövetség fegyelmi bizottságának döntése értelmében a teljes B-szektort le kellett zárni, ezzel közel kétezer embernek nem volt lehetősége jegyet váltani a Bozsikba. Maurizio Jacobacci több váratlant is húzott: Arra előzetesen talán sokan számítottak, hogy a válogatott szünetben súlyos sérülést szenvedő Somogyi Ádám helyén Pekár István kap lehetőséget, mellette azonban Szabó Alexet és Olekszandr Safronovot, továbbá a Tiszakécske ellen egy félidőt kapó Alberto Marít is a kezdőcsapatba nevezte olasz-svájci trénerünk.
Az első perceket egyértelműen a mieink kezdték jobban, Csontos oldalszabadrúgása után lényegében mindenki előtt elsuhant a labda, majd az ötödik minutumban Pekár bombázott jócskán kapu fölé. A 23. percben az eddigi legnagyobb helyzetet jegyezhettük fel, amikor Zuigeber keresztlabdája után Hangya fejelte vissza középre a labdát, amelyről Marí csak centikkel maradt le, Szappanos így is némileg bizonytalan volt, de ki tudta ütni oldalra a labdát. Félórányi játékot követően ismét tetszetős támadást vezetetett csapatunk: Zuigeber passza után Szamosi forgolódott a jobb szélen, majd egy remek cselt követően élesen középre lőtte a labdát, Marínak azonban picit hosszú volt, így Szappanosnak nem kellett közbeavatkoznia. A fordulást követően bár folyamatosan frissített mindkét tréner, jó ideig egyik fél sem tudott kialakítani helyzetet, aztán felpörögtek az események: a 68. percben Ljujic távoli bombáját Hadzikic szedte ki a bal felső sarokból. A 70. percben aztán labdát vesztettünk a középpályán, minekután Amenyido hozta helyzetbe az 56. percben beálló Vlijtert, a suriname-i támadó nagyon higgadtan húzta el a labdát a kimozduló és kiszolgáltatott helyzetben lévő Hadzikic mellett, majd a kapuba gurított (0–1).
Nem sokáig vezettek a vendégek, alig három perccel később Csontos oldalszabadrúgása után az egész mérkőzésen tanárian futballozó Baki Ákos fejelt, Szappanos nagy bravúrral hárított, de a labda éppen a csereként beálló Pinte Patrik fején landolt, aki a hálóba bólintott (1–1). A 75. minutumban Matko helyzeténél ismét Hadzikic védett hatalmasat, ezúttal lábbal. A végjátékban mindkét csapat próbálta megszerezni a győzelmet, de újabb gól már nem született. Jövő szombaton 14.30-tól Nyíregyházán lépünk pályára.
OTP BANK LIGA, 9. FORDULÓ, 2026-27
KISPEST–HONVÉD FC–Újpest FC 1–1 (0–0)
Bozsik Aréna, 5078 néző. Vezette: Bogár Gergő (Becséri Gergely, Rózsa Dávid).
HONVÉD: Hadzikic – Safronov (Boldor, 84.), Baki, Szabó A., Hangya – Pekár (Eddarraj, 66.), Csontos – Szamosi, Somogyi T. (Alic, – a szünetben), Zuigeber (Pauljevic, 84.) – Marí (Pinte, 66.). Vezetőedző: Maurizio Jacobacci
Újpest: Szappanos – Ujváry (Fiola, 66.), Heitor, Stronati, Zeke – Ljujic, Szendrei, Matko, Horváth K. (Krajcsovics, 56.), – Tijani (Vlijter, 56.), Amenyido (Scharmer, 90+2.). Vezetőedző: Szélesi Zoltán
G: Pinte (73.), illetve Vlijter (71.).
Maurizio Jacobacci:
„Tisztában voltunk vele, hogy erős ellenféllel nézünk szembe, az Újpest erejét az eredmények is igazolják, éppen ezért tudtuk, hogy jó mérkőzést kell lehoznunk, és minőségi játékot kell mutatnunk. Persze reménykedtünk a győzelemben, de abban mindenképpen, hogy legalább egy pontot itthon tartunk ma este. Az első félidő kiegyensúlyozott volt, viszonylag kevés akció bontakozott ki a tizenhatosokon belül. A játék sokkal inkább a középpályán zajlott, mindkét csapat jól védekezett. A második játékrészt rögtön cserével kezdtük: Somogyi lejött a pályáról, Alicot pedig második befejező csatárként küldtem be, nem utolsó sorban azért, hogy segítsen Marínak a második labdák megszerzésében, illetve a hosszú labdák kihasználásában. Emellett a csapatom fizikalitását is növelni akartam. A mérkőzés fel is élénkült, azonban amikor ilyen ritmusváltás történik, az ember kockázatot is vállal, és végül a középpályán elveszített fejpárbaj után az ellenfélnek sikerült mélységbe kerülnie, majd kaptunk egy találatot. Ugyanakkor elismerés illeti a csapatomat, hiszen nem adta fel, és Pinte Patrik révén rögtön sikerült egyenlítenünk. Elismerés illeti a játékosaimat, hiszen megvolt bennük az az intelligencia, amelynek köszönhetően nem engedtük elveszni ezt a mérkőzést.”
Szélesi Zoltán:
„A Honvéd egy fegyelmezett, jó csapat. Talán a játékukat nézve bőven előrébb is szerepelhetnének a tabellán. Az első félidőben többet és aktívabban kellett volna tennünk azért, hogy hamarabb megszerezzük a vezetést, és esetleg győzelemmel zárjuk a mérkőzést. A félidőben a cserék, illetve a finomítások változást, lendületet, jobb egyéni akciókat és teljesítményeket hoztak a pályán, aminek köszönhetően megvoltak a lehetőségeink.”
.jpg)
.jpg)