1954. december 13-án alighanem kevesen gondolták, hogy történelmi jelentőségű mérkőzés válik a Wolverhampton és a korszak egyik, ha nem legnagyszerűbb klubja, a Budapesti Honvéd összecsapásából.
Előzmények:
Az 1950-es világbajnokságon meglepően gyengén szerepeltek az angolok, akik csoportjukban jobb gólkülönbségüknek köszönhetően a spanyolok mögött, ugyan második helyen végeztek, de meglepő vereséget szenvedtek az Amerikai Egyesült Államoktól és akkor még a kvartett második pozíciója nem ért továbbjutást. Angol földön azonban sokáig tartották magukat, kontinentális európai csapat először 1953. november 25-én tudta két vállra fektetni a Háromoroszlánosokat, mégpedig a magyar labdarúgó-válogatott. Angliában ezt követően óriási tiszteletnek örvendett a nemzeti csapatunk, miközben a Wolverhampton Wanderers népszerűsége is egyre nőtt. A klub az 1950-es években villanyfényes nemzetközi barátságos mérkőzéseket kezdett el lebonyolítani (a reflektorok akkoriban még újdonságnak számítottak a labdarúgásban), ennek részeként pedig a Honvéd látogatása is nagy hírverést kapott, ami aligha véletlen, ugyanis a Honvéd játékosai adták az Aranycsapat gerincét (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai László, Lóránt Gyula), így érthető volt, hogy a brit sajtó is a visszavágásra fűzte fel a párharcot.
A mérkőzés:
A Honvédnak 14 perc kellett ahhoz, hogy 2-0-s előnyre tegyen szert, ugyanazt a gördülékeny, innovatív stílust bemutatva, ahogyan azt a válogatott tette egy évvel korábban, a 6-3-as találkozón. A mieink taktikai és technikai fölénye vitathatatlan volt, aztán a Wolves forrásai szerint a második félidőben a menedzser, Stan Cullis elrendelte a pálya locsolását, hogy lelassítsa a Honvéd gyors passzjátékát. Ez végül fordulópontnak bizonyult, minekután a Wolves Johnny Hancocks büntetőjével és Roy Swinbourne duplájával megfordította az összecsapást. A Honvéd elleni győzelem a Farkasok történelmének mai napig az egyik legkedvesebb pillanata maradt, amely végül meggyújtotta azt a szikrát, amely Európa legrangosabb klubversenyének megalakulásához vezetett.
Az örökség:
A meccs ugyanis nem csak az előkészületek során kapott óriási visszhangot, hanem azt követően is:
A rangos francia sportnapilap, a L’Équipe újságírója, Gabriel Hanot ugyanis a Honvéd Wolverhampton elleni, angliai mérkőzése után kapott új lendületet az akkor még leginkább Európa-kupának nevezett sorozat kezdeményezésére. Miközben a magyar sajtó és a kint járt, Sebes Gusztávból, Mándi Gyulából, Kalmár Jenőből álló edzői kar bírálta a csapat játékát, a The Times áradozott: „A sár a mi szövetségesünk volt. Az első félidőben csak a Honvéd futballozott igazán élvezetesen, ebben a periódusban ragyogó tudását, sőt művészetét csillogtatta.”
Cullis majdnem kiugrott a bőréből örömében, a Honvéd legyőzése után: „Semmi kétség, miénk a legjobb európai klub” – mondta a Farkasok menedzsere. Hanot azonban azt írta a L’Équipe-ben, hogy az állítás csak akkor lenne igaz, ha rendeznének egy visszavágót és azon az angol csapat Budapesten sem kapna ki, továbbá a Wolvest nem lehet a világ legjobb csapatának titulálni, amíg az nem találkozott olyan európai óriásokkal, mint a Real Madrid, vagy az AC Milan. A futballirodalom úgy tartja, Hanot-ban ezen eset kapcsán született meg a nemzetközi kupák megvalósításának ötlete, nem egészen egy évvel később elkezdődött a bajnokcsapatok tornájának sorozata, azaz a Bajnokok Ligája, mai elődje, a Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK). Mint ismert, Hanot és a L’Équipe-nél dolgozó kollégája, Jacques Ferran voltak a fő mozgatórugói a létrehozásának, amelyet ma Bajnokok Ligájaként ismerünk.
A hagyomány ápolása, kapcsolat a Wolverhamptonnal:
Klubunk szerdától egy időszakos kiállítást szervez, melynek során többek közt a Honvéd 1954-es, wolverhamptoni vendégjátéka is témát szolgáltat a látogatók számára. A kiállítás november 27-én, szerdán, 18.00-tól látogatható a Magyar Futball Akadémián.
Mindeközben nagy örömünkre szolgál, hogy meghívást kaptunk a Wolverhamptontól, amely december 14-én, az Ipswich elleni Premier League mérkőzésen tervez visszaemlékezést a 70 évvel ezelőtti történésekre. A Wolves ennek tiszteleteként, egy a témával külön foglalkozó weboldalt is létrehozott, ahol az összeállításokat (most már korrekt verzióban), a mérkőzés hátterét és történéseit is leírja, továbbá, mint beszámolnak róla, a Wolves egy speciálisan erre a célra készített szobrot fog leleplezni, amely az európai kupasorozatra és a Molineux Stadionban, azon az estén pályára lépő legendáknak állít emléket. A Luke Perry művész által tervezett és készített műalkotást a Molineux előtt helyezik el, és 2024. december 13-án leplezik le, mindemellett pedig egy speciális, limitált kiadású (az évszám miatt 1954 db.) mezt is készített az alkalomra, amelyből egyet a klubunknak is eljuttatnak, mi pedig a Kispesti Futball Házban kiállítjuk azt. A mez ára önmagában 60 font, azonban különböző remek programokkal kiegészítve egy 125 fontos csomagot is piacra dobott a Wolves. A vásárlók között mindemellett kisorsolnak egy háromnapos utat Budapestre, csapatunk februári bajnoki mérkőzésére. A két klub hónapok óta egyeztet egymással a részletekkel kapcsolatban, további információkkal az új év során jelentkezünk majd.
