Születésnapok
Június 30.
— Kilencvennégy éve született Machos Ferenc, a Budapesti Honvéd örökös bajnoka, a klub történetének egyik kiváló középcsatára. 1954 és 1960 között erősítette a piros-feheréket. A csapattal két magyar bajnoki címet szerzett, emellett egy bajnoki ezüst- és egy bronzérmet is ünnepelhetett. Kiemelkedő egyéni teljesítményét bizonyítja, hogy 1955-ben az NB I gólkirálya lett, valamint részese volt a klub Közép-európai Kupa-győzelmének is.
Július 2.
— Százharminckét éve született Boldog János, a Kispesti AC egykori csatára, aki a klub történetének korai sikereiben vállalt szerepet. 1913-ban tagja volt annak a kispesti együttesnek, amely megnyerte a III. osztály bajnokságát, ami fontos mérföldkövet jelentett a klub történetében. A pályafutását követően sem szakadt el szeretett egyesületétől: 1924-ben már a Kispesti AC választmányának tagjaként dolgozott a klubért.
Július 3.
— Százharminckét éve született Beck Henrik, a Kispesti AC egykori kapusa. Az 1911–1912-es bajnoki idényben a KAC első csapatának kapuját védte a III. osztályban.
Elhunytak
Június 29.
— Egy éve távozott közülünk Tajti József, a Budapesti Honvéd egykori kiváló védője, aki 1965 és 1974 között szolgálta a piros-fehér klubot. Határozott, kemény, ugyanakkor mindvégig sportszerű védőjátékosként 136 bajnoki mérkőzésen viselte a Honvéd mezét. A csapattal két bajnoki ezüstérmet, egy bajnoki bronzérmet, valamint két Magyar Kupa-ezüstérmet szerzett. Játékospályafutása befejezését követően sem szakadt el szeretett egyesületétől: edzőként is a Budapesti Honvédot szolgálta.
Július 2.
— Negyvenhárom éve hunyt el Budai II. László, a Budapesti Honvéd és a magyar labdarúgás egyik legkiválóbb jobbszélsője. 1950 és 1961 között viselte a Honvéd piros-fehér mezét, és meghatározó tagja volt a klub legendás Aranycsapatának. A Budapesti Honvéddal négy magyar bajnoki címet nyert, emellett három bajnoki ezüst- és egy bronzérmet szerzett. A magyar válogatottal 1952-ben olimpiai bajnok, az 1954-es világbajnokságon pedig ezüstérmes lett. Gyorsasága, kiváló cselezőkészsége és pontos beadásai révén a korszak egyik legjobb jobbszélsőjeként tartották számon. Életművét a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesület Életmű-díjjal is elismerte, méltó módon tisztelegve a klubért és a magyar labdarúgásért végzett kimagasló munkássága előtt.
Július 3.
— Hetven éve hunyt el Dudás Gyula, a Kispest saját nevelésű, válogatott védője, aki játékosként és sportvezetőként egyaránt maradandót alkotott szeretett klubjánál. Pályafutását a Kispest ifjúsági csapatában kezdte, ahol még balösszekötőként szerepelt, majd később kiváló védővé vált. 1918 és 1930 között erősítette a Kispest első csapatát, ez idő alatt 205 tétmérkőzésen viselte a piros-fekete mezt, és teljesítményével a magyar válogatottságig jutott.
Aktív pályafutásának befejezése után sem szakadt el a klubtól. 1941-ben tagja volt annak a tizenegy egykori játékosból álló sportbizottságnak – a szurkolók által csak „vének tanácsának” nevezett testületnek –, amely a nehéz helyzetbe került Kispest szakmai munkáját segítette. 1946-tól a Kispesti AC fegyelmi bizottságában és választmányában is dolgozott, tovább szolgálva az egyesületet.
