1927. április elsején született a kispesti labdarúgás legnagyobb csillaga, Puskás Ferenc. Pályafutásáról, sikereiről megjelent számtalan írás, eredményeit napestig lehetne sorolni, ezúttal szédületes karrierjének kialakulásáról, előzményeiről emlékezünk meg.
A Purczeld család 1928-ban költözött Kispestre. A kis Puskás Öcsi a Szegfű utcai iskolában végezte el a 4 elemi osztályt, majd a Petőfi utcai iskolában (mai Reménység Katolikus Általános Iskola) fejezte be tanulmányait. 1938-ban fiatal kora miatt még nem lehetett igazolt játékos, de a Kispest egy kis „trükkel”, Kovács Miklós néven leigazolta. Egy évvel később már saját nevén futballozhatott. 1941-ben az ifjúsági együttes legeredményesebb játékosa lett. 16 és félévesen a Nagyvárad ellen mutatkozott be a Kispest első csapatában, majd a következő meccsén, Diósgyőrben megszerezte első NB I-es gólját. Tizennyolc éves korában, 1945-ben mutatkozott be a válogatottban és 12 perc elteltével megszerezte első gólját a nemzeti csapatban is. Az ezt követő karrierje már nyitott könyv a labdarúgás szerelmesei körében.
Fantasztikus játéktudása nagyfokú emberséggel párosult. Akik ismerték, számtalan történetet meséltek Puskás Öcsi jószívűségéről. Íme egy példa Marosi László tolmácsolásában: „Öcsi bácsi nagyon aranyos ember volt. Amikor vége volt a bajnokságnak, mindig volt egy záróvacsora. A kispesti posta mögötti utcában volt egy étterem, ott volt mindenki, a nagy csapat, serdülő, és az ifi. Soha nem felejtem el, amikor hozták az ételt, az Öcsi azt mondta a pincérnek, álljon meg, vigyék először a gyerekeknek! Ők utánunk ettek. Olyan megható ez még ma is. Azért is szerette mindenki – még külföldön is –, mert nagyon jószívű ember volt.”
