A Felnőttprogram első mérkőzését 2020 augusztusában jelenlegi ellenfelünkkel indítottuk, most pedig a második év végén ismét az Iváncsával találkoztak hazai pályán a mieink. A két szezon alatt egyszer sem sikerült nyerni Fejér megyeiekkel szemben, azonban a jelenlegi idény zárófordulójában ez végül összejött. A mieink győzelmével és a Balassagyarmat Makó elleni sikerével megszerezte a Honvéd II negyedik helyet a bajnokságban, amellyel megismételte a tavalyi csapat eredményét, viszont egy fiatalabb kerettel. Simon Miklós erre a bajnokira 18 éves átlagéletkorral rendelkező kezdőcsapatot küldött pályára, melynek tagja volt Zsigmond Rajmund is, aki első mérkőzését játszotta a Honvéd II-ben.
A fiatalos lendület viszonylag hamar meghozta eredményét, hiszen már a kilencedik percben megszereztük a vezetést. Benczenleitner Barna indította Maksym Pukhtieievet a jobb szélen, aki visszapasszolta Krajcsovics Ábelnek, szélsőnk pedig magabiztosan lőtt a hálóba. Ezt követően rákapcsoltak a mienk, s közel voltunk az újabb gólszerzéshez, négy perc alatt Benczenleitner előtt adódott két lehetőség is, azonban Ordasi Gergő mindkétszer védeni tudott.
Így sem kellett sokat várni a második kispesti gólra, a 17. percben Krajcsovics labdaszerzését követően nagyjából 40 méteren keresztül senki nem zavarta játékosunkat, majd Kerezsi Zalánnak passzolt, aki gyönyörűen kilőtte a hosszú alsót.
A félidő közepén fölénk kerekedett az Iváncsa, melynek eredményeképp a 22. percben Nyitrai Bence eladott labdájából szépített Cseszneki Richárd. Kilenc percen belül kétszer is veszélyeztetett ellenfelünk játékosa, előbb Dúzs Gellért védésére volt szükségünk, második próbálkozása mellé ment.
A 37. percben Krajcsovics és Pukhtieiev összjátékát követően utóbbi lőtt, a kipattanóból Krajcsovics állította vissza a kétgólos különbséget. Három perccel később Kerezsi lapos szabadrúgása találta meg Zsigmond Rajmundot a hosszú oldalon, Ordasi azonban a helyén volt. Az első játékrészben volt dolga bőven mindkét kapusnak, a szünet előtt Dúzsnak Pribék Patrik két kísérletét is hárítania kellett
A második felvonás az elsőhöz képest visszafogottabb tempóban indult, azonban a játékrész derekán felpörögtek az események, előbb a mi kapunk előtt alakult ki veszély, amikor Miskovicz Bálint fejelt kevéssel mellé. Ezt követően a kispestiek két percen belül kétszer is betaláltak ugyan, előbb Benczenleitner volt eredményes, azonban les miatt érvénytelenítette a gólt a játékvezető. Egy perccel később viszont már érvényes találatot is szereztünk, Kerezsi Zalán tolta a bal lábára a labdát, majd tíz méterről a hosszú felső sarokba lőtt.
Negyedórával a vége előtt ismét betalált az Iváncsa, Pribék közelről gurított a kapuba, azonban a győzelmünk ettől függetlenül nem forgott komolyabb veszélyben. A hajrában még Nikola Njamculovic előtt is adódott lehetőség, azonban mellément kísérlete. Amit viszont légiósunk nem lőtt be, azt Benczenleitner a ráadásban igen, s ezzel beállította az 5–2-es végeredményt.
A Honvéd II végig látványosan futballozott, megérdemelt sikert aratott, kilencmeccses veretlen szériával és negyedik hellyel zárt a bajnokságban és ezzel az ország legjobb második csapata lett.
NB III, KÖZÉP CSOPORT, 38. FORDULÓ
BUDAPEST HONVÉD FC II–IVÁNCSA KSE 5–2 (3–1)
Honvéd-MFA Utánpótlásközpont
V: Dobai János (Flinta Z., Németh B.)
G: Krajcsovics (9., 37.), Kerezsi (17., 69.), Benczenleitner (90+1.) ill. Cseszneki (22.), Pribék (75.)
Honvéd II: Dúzs – Kárász (Savshak, 82.), Nyitrai, Zsigmond, Kulbachuk – Menyhárt (Pintér M., 62.), Keresztes (Simon B., 73.) – Krajcsovics (Pilter, 73.), Benczenleitner – Pukhtieiev (Njamculovic, 82.), Kerezsi
Vezetőedző: Simon Miklós
Iváncsa: Ordasi – Madarász, Fehér I., Miskovicz, Molnár T. – Kozma (Hanzli, 85.), Cseszneki, Pribék, Kercsó, Vallejos (Vámosi, 80.) – Suszter (Balogh L., 63.)
Vezetőedző: Tóth András
Simon Miklós: – Nehéz csak erről a mérkőzésről beszélni, hiszen olyan két évet zártunk a Felnőttprogrammal, amit az Iváncsa ellen kezdtünk. Azt a meccset riválisunk azért óvta[4] meg, mert az akkor 15 éves Keresztes Noel is pályára lépett. Azóta nem tudtuk őket megverni, erre most nagyon készültünk és örülök, hogy ez jó játékkal és szép gólokkal sikerült. Mi lettünk újra a legjobb második csapat és több tehetségünknek mutattuk meg a felnőttfoci világát, ez mindennél többet ér számunkra. Szeretném megköszönni annak a két embernek a munkáját, akik jóban, rosszban mindig mellettem voltak és együtt tudtunk várakozáson felül sikeres évet zárni, ők pedig Kemény Kristóf és Szentpéteri Viktor. Végezetül pedig „Tikozo” indián testvérünknek köszönöm, hogy az elmúlt két év során mellettünk volt. A srácoknak pedig azt kívánom, hogy mindig bízzanak magukban és tudásukban a felnőttfutball labirintusában, mert az ki tudja őket segíteni a nehezebb időszakokban.
