Ezen a héten is hoztunk nektek három emlékezetes mérkőzést a kispesti futballtörténelemből, ezúttal április 25. – május 1. közti mérkőzésekről olvashattok, közte egy bravúros győzelemről, ahol a kispestiek 10 emberrel nyerték meg a találkozót.
AKARATTAL PÓTOLTÁK AZ EMBERHÁTRÁNYT
1939.04.30.: Phöbus–Kispest FC 0–4 (0–1)
A két csapat ősszel Kispesten nem bírt egymással, gólgazdag 3–3-at játszottak. A mérkőzés előtt a Kispest esélyesebbnek tűnt, annak ellenére, hogy a meccset a Berlini utcában rendezték. A kispestiek jó hangulatban készülődtek, pedig a sérült Horváthot és a gyenge erőnlétű Vargát kellett helyettesíteni. Az afrikai portyán jól bevált Zalai lett a középfedezet. A kispestiek erőssége, a Kincses, Nemes, Páli, Déri, Olajkár II. összetételű ötösfogat a bajnokság egyik legjobb támadósora volt.
A Kispest hamar, már a 7. percben elvesztette centerét, Páli kulcscsonttörést szenvedett. Mivel akkoriban nem volt cserelehetőség, a piros-feketék gyakorlatilag végig emberhátrányban játszottak. Páli helyére Nemes húzódott, a Kispest tíz emberrel is többet támadott. A 35. percben vezetéshez jutottak a piros-feketék. Nemes 22 méterre a kaputól nagy lövést eresztett meg, a labda a jobb kapufa éléről vágódott a hálóba, 0–1. Az állóhelyen a kispesti szurkolók voltak többségben, nem csoda, hogy harsányan zúgott a „Hajrá, Kispest!“
A szünet után a Phöbus veszélyes támadásai komoly munkára késztették a kispesti védőket, akik állták a sarat. A félidő derekán kiegyenlített lett a játék. A 73. percben a hazaiak is 10 főre olvadtak. Majorszky játékvezető szabadrúgást ítélt a Kispest javára, mire Megyeri a döntést „disznóságnak” minősítette. A bíró azonnal kiállította a kék-sárgák védőjét. Három perc múlva kettőre növelte előnyét a Kispest. Nemes 25 méteres bombáját Csikós bravúrral még kiöklözte, de éppen Olajkár II elé, aki nehéz szögből, 15 méterről az ellenkező sarokba lőtte a labdát, 0–2. A 81. percben Olajkár II szólója után már háromgólos volt a piros-feketék előnye, 0–3. A végeredményt a 84. percben Nemes állította be, amikor nyolc méterről bombázott a léc alá, 0–4.
A Kispest megérdemelten nyerte a mérkőzést. A piros-feketék nagy akarással pótolták az emberhátrányt. A kispesti csapat sokkal egységesebbnek bizonyult riválisánál.
KFC: Boldizsár – Olajkár I., Rátkai – Kajdácsi, Zalai, Víg – Kincses, Nemes, Páli, Déri, Olajkár II
Edző: Puskás Ferenc
Phöbus: Csikós – Wéber (csk), Megyeri – Gombkötő, Korányi, Cziszler-Nagymarosi – Béky, Szikár, Turay II., Szirmai-Hargitai, Tóth III
Edző: Bányai Lajos
VÉGIG URALTÁK A MECCSET
1944.04.30.: Újpest FC–Kispest FC 1–2 (1–2)
A Kispest már az első percekben kis híján vezetést szerzett, Boros lövése azonban a felső lécet súrolva hagyta el a játékteret. Az Újpest sokat támadott, de a ragyogóan játszó kispesti védelem rombolta a próbálkozásokat, a kispesti csatársor pedig igen ötletesen és fürgén játszva gyakran okozott zavart a lila-fehér védők soraiban. A 19. percben Bíró kezezése miatt 11-eshez jutott a Kispest. Mészáros a kapu bal oldalába gurította a labdát, 0–1. Az Újpest heves rohamokkal felelt a vendéggólra, de egyenlítés helyett a piros-feketék szereztek újabb találatot. A 23. percben Titkos lapos lövése a meglepett újpesti kapus mellett a jobb sarokban kötött ki, 0–2. Az Újpest elszántan küzdött és még a szünet előtt Zsengellér révén szépítettek a lilák, 1–2.
A második félidőben annyiban változott a játék képe, hogy az Újpest még többet támadott, mint az első félidőben, de a csatársorából hiányzott az átütő erő. A piros-feketék a meccs elejétől a végéig hatalmas lelkesedéssel játszottak. Végeredményben a Kispest megérdemelten jutott a két pont birtokába.
KFC: Bozsik I – Olajkár I, Perjési – Zalai, Mészáros, Urhegyi – Egresi, Béres, Titkos, Puskás, Boros
Edző: Szokodi István
Újpest: Verseczi – Balogh II, Bíró – Balogh I, Nagymarosi, Széphegyi – Pozsonyi, Szusza, Várnai, Zsengellér, Magyar
Edző: Kertész Géza
GYŐZELEM, NEHEZÍTŐ TÉNYEZŐKKEL
1994.04.30.: BVSC-Dreher–Kispest-Honvéd FC 1–4 (0–0)
Ideálisnak egyáltalán nem mondható időpontban, délelőtt 11 órakor, 30 fokos hőségben léptek pályára a csapatok. A Kispest-Honvéd parádés sorozattal érkezett Zuglóba, sorozatban a Csepel, az FTC, a Parmalat és a DVSC skalpját is begyűjtötte.
A vasutasoknál négy egykori kispesti játékos is pályára lépett. A zuglóiak kapuját Disztl Péter védte, a középpályán Urbányi István, a csatársorban a román Negrau, majd csereként Borgulya István játszott. A BVSC vezetőedzője Egervári Sándor volt, aki 1972 és 1976 között a Bp. Honvéd játékosa volt, később Mezey György pályaedzőjeként bajnoki címet nyert a Kispesttel.
Az első félidő gól nélkül telt el, a szünet után azonban beindult a kispesti henger és 5 perc alatt 3 gólt lőttek a piros-feketék. A mérkőzés hőse Illés Béla volt, aki három gólt szerzett, fejjel, lábbal és büntetőből volt eredményes, a negyedik kispesti gól Hamar István nevéhez fűződött.
A meccs után Dimitrije Davidovics, a Kispest-Honvéd vezetőedzője nemcsak a körülményekkel, a játékvezetéssel is elégedetlen volt: „A délelőtt tizenegy órás kezdési időpont, s a harminc fok körüli hőség nem futballra való. Fontos, hogy a játékosoknak megfelelő körülményeket biztosítsunk. Nem kritizálom a játékvezetőket, nem kérem, hogy támogassanak bennünket, de azt elvárnám, hogy ellenünk se vezessenek. Úgy érzem, az első félidőben egy jogos tizenegyest nem ítéltek meg a javunkra.”
KHFC: Brockhauser – Bánfi – Forrai (Farkasházy, 36.), Mátyus – Stefanov, Pisont, Illés, Duró, Csehi (Szabados, 75.) – Vincze, Hamar.
Vezetőedző: Dmitrije Davidovics
BVSC: Disztl P. – Dzsinovics – B. Szabó, Werner – Bükszegi (Mundi, 46.), Nagy, Urbányi, Bondarenko, Farkas (Borgulya, 66.) – Bognár, Negrau.
Vezetőedző: Egervári Sándor
